2009. november 20., péntek

Csináltunk só-liszt gyurmát, annyira nem lelkesedett a Hajni, csak eszegette, kicsit gyömöszölte, mindegy, én gyártottam mindenfélét, most van a sütőben. Szerintem legközelebb mézeskalács-tésztával szórakozunk, abból legalább ehető ajándékokat lehet csinálni karácsonyra a mamiknak.
Este megint kiborított minket anyós. Hajni ugye ritkán alszik napközben, így estére már fáradt, nyűgös. Tegnap megmutatta a maminak is "a földhöz verem magam és sikítva hisztizek" című magánszámát, erre anyós emelt hangon közölte, hogy azonnal orvoshoz kell vinni a gyereket, mert ez nem normális. Pity kérdezte, hogy milyen orvoshoz? Ideggyógyászhoz és pszichológushoz. Jó mi? Ha lett volna asztal a kezem ügyében, ráborítom.
1: 40 év távlatából én sem fogok emlékezni a gyerekeim dackorszakára.
2: Pity elmondása szerint az anyja mindig dolgozott, lényegében a nagyanyjával és a dédivel volt egész nap, ők nevelték.
Szóval szerintem életében nem látott dackorszakos hisztiző gyereket. És mivel Pityunak nincs testvére, nem láthatott testvérféltékenységet sem.
Na akkor már megint miről is vitatkozunk?????

Ma reggel negyed 6 óta fenn van a Hajni, nem alszik, csak nyűglődik. Remélem délután beájul kicsit 1-2 órára. Vasárnap aludt utoljára napközben, épp itt az ideje.