Házidokinéni letudva, kifizettem 6550ft-ot,mért vérnyomást és hihetetlen, de 115/75 volt, ami kellemesen alacsony, ahogyan szeretem:) Hiába, anyós csak csütörtökön jön és ma a lányok sem idegesítettek:) Holnap du. önkori, remélem hamar végzek ott is.

Végül negyed 3-kor ébredtek fel szinte egyszerre:) Jól teleették magukat, most állnak a kisszékeken az ablakban és leselkednek, rajzolnak. Úgy tűnik bevált az egyforma toll:)))
Pity hamarosan hazaér, én meg indulok a házidokihoz, feltéve, hogy nincs szabadságon éppen, de ez kiderül, ha felhívom, hogy ne menjek potyára.
Holnap meg egész délelőtt várhatom a kéményseprőket, mert 9-től 14-ig írták hogy jönnek az éves ellenőrzésre, pedig kitaláltam, hogy délelőtt elmegyünk a csajokkal az önkoriba intézni a jogosítványt. Mindegy, megyek majd valamelyik másik nap.

Mindkettő alszik jó rég óta, gondolom mire ezt leírom a kicsi fel is ébred, mert már nagyon éhes lehet:) Mindegy, jó volt ez a kis nyugi, tornázgattam kicsit, miközben volt alkalmam a plafont nézni és azon csodálkozni, hogy mennyire csíkos a festés:))

kicsi humor:)

- Lajos bácsi, meg kellene mérni a vérnyomását!
- Jaj doktor úr, a múlt héten már megmérte.
- És akkor mennyi volt?
- Ezer forint, de most erre nincs pénzem.

Ennél hülyébb helyen nem nagyon tudott volna elaludni:)

Szüléstörténet:)

"Te még nem sírsz!" avagy Hanga születése

Első gyermekünk nagyon jó csecsemő volt és mivel kis korkülönbséget szerettünk volna a gyerekek között, 10 hónapos korában belevágtunk a tesógyártásba.
Nem kellett sokáig várnunk, még az első hónapban a pocakomba költözött a hugi.
Nem volt problémamentes a terhességem első fele, mégis úgy döntöttem, nem fogadok orvost és szülésznőt, az Sztk-ban igyekeztem mindig egy orvoshoz bejutni, aki nem volt érzelgős, de udvarias volt és minden kérdésemre válaszolt. Először a 10. héten véreztem be, akkor nem tudták még, hogy mitől, pihenésre ítéltek és vártunk. Másodszor a 14. és a 17. hét között jelentkezett vérzés, több-kevesebb, ekkor derült ki, hogy a méhszájnál tapadt a lepény, ez okozta. Szerencsére elnőtt onnan, így rendben, különösebb idegeskedés nélkül folytatódott a terhességem.
Október 13-án reggel viszonylag erős fájásokra ébredtem, így a páromat nem engedtem el dolgozni, hátha szülés lesz. A fájások szépen 10 percenként jöttek egész nap, így késő délután párom unszolására besétáltunk a kórházba vizsgálatra, de természetesen feleslegesen, mert csak jóslófájások voltak. Az ügyeletes doki, aki afrikai lehetett (nagyon fekete volt), rossz magyarsággal azt írta a papíromra, mikor elengedett, hogy ”beindult szülés esetén a kismamát visszaváltjuk” Hurrá, csereszavatos lettem. A másnap eseménytelenül telt, még egy kóbor keményedésem sem volt, Hanga nyugodtan ücsörgött a pocimban. Teleettük magunkat karfiollevessel és babfőzelékkel, ennek később jelentősége lesz.
Este lefeküdtünk, fél 12-kor ébredtem fel, nem volt kényelmes a fekvés, pisiltem, mászkáltam, fájtam. Egy óra felé ébredt fel a párom, akkor én már tudtam, hogy szülés lesz, de nem akaródzott elindulni. Fél 2-kor mégiscsak riasztottuk anyósomat, hogy jöjjön vigyázni a Hajnira, mert megyünk szülni. Hamar ideért a taxi és azzal mentünk be az öt percre levő kórházba, mert már a hideg is rázott, gyakran jöttek a fájások.
Nagyon kedves szülésznő fogadott, megvizsgált, előkészített és szólt az ügyeletesnek, hogy ő is nézzen rám. Ekkor kétujjnyi volt már a tágulás, elfoglaltuk a szülőszobát, kedélyesen beszélgettünk két fájás között és vártunk. Néha rám néztek, de hagytak nyugiban.
Fél négy felé szóltam, hogy megyek kakilni, hiába kaptam beöntést, „ingerem volt”. Pityu kikísért a wc-re, erre összeszaladt két doki, meg a szülésznő és felrángattak, hogy ez már a baba lesz, nehogy a mosdóban pottyanjon már ki. Persze az ajtóban összecsináltam magam, csak néztek, én zavartan nevetgéltem, hogy bocsi, de én szóltam.
Lemosdattak, visszafektettek és a doktor úr leszidta a szülésznőt, hogy biztos sok volt a beöntés. Én mondtam neki, hogy ne csodálkozzon, ez a karfioltól és a babtól van, erre hangosan röhögve mesélte a másik ügyeletesnek, hogy mit ettem.
Szóval fájdogáltam tovább, negyed öt körül burkot repesztettek. Beszélgettem a szülésznővel, mesélte, hogy 5 lánya van, emlékszem simogatta a karomat, én meg annyit bírtam fájások után kinyögni, hogy „Úristen 5 lány!”
Végre eljött a kitolás ideje, nyomhattam. Másodikra kibukkant a buksi félig, hallottam a sírást, ekkor szólt a doki a lábam között, hogy „Te még nem sírsz!” Ezen muszáj volt vigyorogni. Október 15-én 4 óra 42 perckor megszületett Hanga baba, hasamra fektették, mikor nem pulzált többet a köldökzsinór, elvágták és elvitték mérni, fürdetni.
A szülőszobán három órát voltunk, mivel sok szülés volt, „ottfelejtettek”
Mindent összegezve, mindenkinek ilyen gyors, könnyű és vidám szülést kívánok!

Kimentem a konyhába egy percre, mire visszaértem, a Hanga az étkezőasztal tetején turnézott. Hát a frász jött rám.

Más, amitől frászt kapok, amikor valaki a következő szavakat használja:
Szomi vagyok
Ebcsim ez és ez

Még a gyerekek előtt:

Nagyobbikom kicsiként a kertben:)

Házikó és Pity munkásnak öltözve, hi-hi:)

A teraszról ilyen a kilátás:



Mondjuk itt árvíz előtt voltunk, tehát nagyon magas a vízállás, de azért gondolhatjátok, hogy mennyivel jobb kómásan felébredni és a tájat bámulni:)

Nyominger vagyok:( Jajj-jajj, most már szinte minden másnap ezt írom:( Jöhetne a tavasz, nem csak a lányoknak lesz jó, ha naponta több órát kint tölthetnek a játszótéren. Meg mehetünk majd sokat a telekre is. Igaz, hogy ott se heverés van egész nap, mert mindig kell valamit csinálni a kertben, de ott elfáradni sokkal pihentetőbb, mint itthon. Csend van, harapni lehet a jó levegőt, a kertben kávézva lehet a Dunát nézni, este csillagokat és szent jános bogarakat lesni....
És az idén már napozni is szeretnék végre. Ha nem is a nyugágyban fekve, de akkor is:)

Képesek összeveszni a tollakon, ceruzákon. Főleg a Hajni csinálja a fesztivált. Most kaptak két tök egyforma tollat, kíváncsi leszek, meddig tart majd a nyugalom. Még jó, hogy volt két egyforma itthon:)

Mivel a héten lejár a jogosítványom, amit nem használtam 9 éve hi-hi, délután mehetek a körzeti dokihoz. Aztán meg gondolom az önkoriba valamelyik nap. Pitynek fogászat a program a héten, király, minden délutánra jut valakinek valami mászkálnivaló.

Ahogy kinyitom az ablakot szellőztetés céljából(mi másért, hi-hi) a lányok fogják a kisszékeket, húzzák oda, hogy tudjanak leselkedni:)))

Úgy tűnik, hogy a hülye spiráltól tényleg hamarabb jön meg. Ma vagyok a 22. napon és szerintem legkésőbb holnaptól piros betűs napok jönnek:( A leírás szerint ez az első 2-3 hónapban teljesen normális, utána visszatér minden a régi kerékvágásba. Nagyon remélem..

Szép jó reggelt!
Hajni most ébredt, kicsi még horpaszt, az éjszaka is nyugis volt, csak egyszer kellett megkeresni a szent rongyőt:)
Tegnap késő délután szülésvideókat néztem, hogy minek, azt nem tudom, mindenesetre jó volt nosztalgiázni kicsit. Este meg a rendrakásnál előkerült pár újszülött pelenka, amit emlékbe eltettem, jópofa volt összehasonlítani a Hajni mostani éjszakai pelusával. Hihetetlenül kicsik voltak nem is olyan régen:) Most meg már nagy gazemberek:))