A nagy titok a nőkről és a wckről
Kislány korodban anyukád mindig elvitt a mosdóba, megtanította, hogy
legelőször le kell törölni a wcdeklit wcpapírral, majd ezt követően kis
darab wcpapírkákat tett a wcdekli teljes felületére.
Végül megtanította: "Soha ne ülj rá a nyilvános vécékre".
Ezt követően megtanította "a pózt", azaz, hogy tartsd meg az
egyensúlyodat a vécé felett úgy, hogy rá se ülj és ne is érj hozzá a
felületéhez.
"A Póz" megtanulása olyan első leckék egyike egy kislány életében,
amely végigkíséri őt egész hátralévő életében. De még felnőttként is
nehéz megtartani amikor a húgyhólyagod a kidurranás határán van.
Amikor el "KELL" menned vécére nyilvános helyen azzal fogsz
szembesülni, hogy akkora sort kell végigállnod, mintha ott bent nem
más, mint Brad Pitt várna rád. És vársz, mosolyogva, kedvesen és látod
ahogy a többi nő is diszkréten keresztbe teszi a lábát és a kezét, ami
a hivatalos kifejezése annak, hogy "behugyozom".
Végül rád kerül a sor de hirtelen megjelenik a tipikus anyuka azzal, hogy "ne haragudj, a kislányom nem bírja már tovább".
Ekkor végignézed az összes többi helyiséget is, hátha nem látsz valahol lábakat.
Mindegyik foglalt. Végre, valamelyik kinyílik és ráveted magad, szinte kiszeded az illetőt, aki éppen jön ki.
Bemész és konstatálod, hogy a zár nem működik (sosem működik), nem baj.
Rátennéd a táskád az akasztóra de nincs (sosincs), gondolod majd a
kilincsre, az sincs, ezért szemügyre veszed a területet, lenézel a
földre és látod, hogy gyanús meghatározhatatlan víz van a földön, nem
mered a földre tenni, inkább a nyakadba akasztod, miközben nézed, hogy
himbálózik alattad, nem beszélve arról, hogy szinte megfojt, mert
annyira tele van, hogy alig bírod el olyan dolgokkal amiket szép lassan
tettél bele, de a nagyrészét nem is használod, de mégis ott van hátha
kelleni fog valamikor.
De visszatérve az ajtóra. Mivel nem volt rajta zár, az egyetlen módja,
hogy zárva tartsd az, ha az egyik kezeddel fogod, miközben a másikkal
egy rántással lehúzod a bugyid és odateszed magad "a pózba". Micsoda
megkönnyebbülés!!!. . . Ahhhh. Végre! És akkor hirtelen érzed, ahogy a
combjaid elkezdenek remegni. mert lógsz a levegőben, a lábaid
behajlítva, a bugyid elvágja a vérkeringésedet a combjaidban, a kezed
amely tartja az ajtót kinyújtva és egy 5 kilós táska a nyakadban.
Nagyon szeretnél leülni, de amikor bejöttél nem volt időd letörölni a
vécédeklit és bevonni papírral. Valószínűleg nem történne semmi, ha
leülnél, de anyád szavai visszhangoznak a fejedben: "sose ülj rá a
nyilvános vécékre", ezért úgy maradsz "a pózban" remegő lábakkal.
De jaj, egy rossz kalkuláció miatt érzed ahogy egy vékony sugárban
végigcsurog a pisi a fenekeden, talán a harisnyád is olyan lett!!!
Egy kis szerencsével megúszod, hogy a cipődet ne érje, de hát óriási koncentrációt igényel megtalálni a helyes "pózt".
OK, próbálod elfelejteni ezt a szerencsétlenséget és inkább elkezded keresni a wcpapírt, de a rohadt életbe!!!
Üres, nincs papír (mindig üres)! Ekkor esdekelve könyörögsz, hogy
legyen a táskádban az 5 kiló lom között egy nyomorult papírzsebkendő,
de ahhoz, hogy megkeresd el kell engedned az ajtót. Egy pillanatra
kételkedsz hátha valaki pont akkor nyit majd be, de nincs mit tenni
muszáj elengedni.
És persze, hogy amikor elengeded valaki belöki az ajtót, amit meg kell
fékezned egy erős, gyors és nagyon határozott mozdulattal miközben
kiordítod: FOOOOOOOOGLALT!!! Viszont ekkor megbizonyosodsz, hogy
mindenkihez eljutott ez az információ, aki kint várakozik, ezért az
ajtót már nyugodtan elengedheted, hiszen senki nem fog újra rád törni
(ebben mi nők, nagyon tiszteljük egymást) és végre nyugodtan
elkezdheted keresni a papírzsebkendőt. Szeretnéd mindet felhasználni,
de tudod, hogy micsoda kincset érhet hasonló esetben, ezért elteszel
egyet. Ekkor már számolod a másodperceket, hogy végre kimehess, mert
rajtad a kabát, hiszen nincs akasztó, ömlik rólad a víz, őrjítő, milyen
meleg tud lenni ezekben a pici helyiségekben, ráadásul ebben az
erőltetett testtartásban, amiben még mindig vagy a vádlid már majdnem
szétrobbant.
Nem beszélve, hogy rád törték az ajtót, megfojtott a táskád, csorog az izzadság a halántékodon és a végigcsurgott lábadról.
És tudod, hogy anyukád most nagyon szégyenkezne miattad, ha így látna,
mert az ő feneke sosem ért hozzá egyetlen nyilvános vécéhez sem és hát
valljuk be, "nem tudhatod milyen betegségeket lehet összeszedni egy
ilyen helyen". . . már teljesen ki vagy merülve, amire felállsz, nem
érzed a lábaidat sem, gyorsan magadra húzod a ruhádat és lehúzod a wc-t.
Ezután átmész a kézmosóba. Minden tiszta víz, nem engedheted el a
táskádat, a válladra helyezed. Nem tudod, hogy működik a csap, olyan
sok fajta szenzoros csap van manapság és addig érintgeted amíg egy
hajszálvékony hideg vízsugár meg nem jelenik. Gyorsan beszappanozod a
kezed, megmosod egy olyan pózban, mintha a notre-dame-i toronyőr púposa
lennél, hiszen nem szeretnéd, ha lecsúszna a táska a válladról. A
szárítót már nem is használod, hanem gyorsan beletörlöd a gatyádba,
mert ugye nem fogsz egy egész papírzsepit erre áldozni és kimész.
Ha szerencséd van nem húzol magaddal egy darab papírzsebkendőt a
cipődön vagy ami még rosszabb nem akadt fent a szoknyád a harisnyádban
amikor fénysebességgel felrántottad magadra a ruhádat és kivillant a
feneked. Ekkor meglátod a pasidat, aki bement a férfi vécébe, kijött és
még egy újságot is volt ideje olvasgatni, míg rád várt.
"Miért voltál bent ilyen sokáig?" - kérdezi az idióta.
És csak ennyit válaszolsz: "Sokan voltak".
Ez az oka annak, hogy a nők csapatostul mennek mindig a mosdóba,
szolidaritás miatt, mert amíg bent vagy az egyik tartja a táskádat és a
kabátodat, a másik az ajtót és a harmadik beadja a papírzsebkendőt az
ajtó alatt és így sokkal gyorsabb és könnyebb megtartani a "pózt" és a
méltóságodat.
Köszönöm mindazoknak akik, voltatok velem mosdóban és voltatok fogasok vagy tartottátok az ajtót!!!
De ez minden olyan férfinak is szól aki eddig nem értette, miért mennek a nők egyszerre vécére. íme a válasz.
2010. január 17., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)