2010. március 13., szombat

Szegény Lapi!
Fél 7 körül éktelen visításba, sikításba kezdett, nem lehetett megnyugtatni, semmi sem volt jó neki:( Átpelenkázni alig hagyta magát, kaját nem kért, odavitette magát az ágyába, hogy le akar feküdni, de ott is csak ordított. A puncipöttyök nem fájhatnak, legfeljebb viszkethet neki, a fogára gyanakodtam inkább. A nurofent alig bírta Pity beadni neki, a felét kiköpte. Közben azon agyaltam, hogy kakált-e máma, mert tegnap is alig-alig volt valami, pedig ő naponta legalább kétszer tojik. Hát nem volt ma kaki, jól meghőmérőztem, de attól sem lett. Kapott egy kúpot, az fájdalom csillapító is, meg hátha meghozza az ingert. Jól megtornáztattam és megmasszíroztam a hasát, az megnyugtatta. Most fel-alá grasszál, (pedig késő van már) és közben ropog a feneke:) Remélem lesz kakiszar, mielőtt elalszik.
No 10 után ide is ért anyós:( Viszonylag hamar megjártuk így is, vettünk mindent, most legalább 3 hónapig nem kell nagybevásárolni, de pl. a mosópor szerintem fél évre elég lesz:) Apámnak megvettük a szakállnyírót, Pity vett magának egy új hajnyírót én meg kaptam egy normális hajszárítót, mert a régi haldoklik, jó lesz a telekre.
Úgy volt, hogy anyós jön 9 órára, hogy tudjunk menni nagybevásárolni. Ehhez képest már fél 10 és még mindig sehol. Pity kezd kiakadni. Mondjuk én is.
Pityesztől átvettem a stafétabotot:( 4 órakor megébredtem, forgolódtam, nem tudtam visszaaludni. Utána hasmarsom volt. Így 5-kor kiültem kávézni a konyhába inkább, majd mentem a "kertembe" vetni, aratni:))) Majdnem Pity vagyok, csak ő nem jár ki kávézni, inkább forgolódik az ágyban.